két fóka úszott az óceánban reggel, közel a parthoz, láttam az erkélyről. hülyéskedtek, meg pusziszkodtak úszás közben, fókának lenni jó lehet. de embernek is az, főleg a világ végében, ahonnan senki sem jutott tovább, csak a víz (meg talán a fóka), akármerre nézek csak az óceán, ennyi, nincs tovább. éppen ott, ahová még ellátok, ott lehet lelógatni a lábat a semmibe, ott ér véget a VILÁG.

- befejezni a tanulmányt
- kimosni ami még van
- felmosni mert a buli miatt ragad a minden
- csomagolni (hány szoknya, hány nadrág, jaaaaaj)
- pénzváltás
- cataflam (mindenhol mindenkorra)
- biztosítás


VAKÁCIÓ!

lemaradt a KÁCIÓ!, ottfelejtettem valahol a két házibuli között.
amúgy albuquerque-ről is szól dal, talán nincs is semmi amiről ne szólna, pedig az a hely éppen a semmi közepe, mondja aki ismeri. na majd meglátjuk.

AKÁCIÓ!

szárnypróbálgatásaim egyikén felálltam az erkélyt a mélységtől védő korlát vékonyka felületére, behajlítottam a lábujjamat és kapaszkodtam mint egy majom, széttártam a kezem egyenes középtartásban és egyensúlyoztam. dőltem és billegtem, hajoltam és kiegyenesedtem, kerestem azt a pontot, ahol még éppen, ahol még nem fordulok át.
de nem találtam.
lezuhantam a négy emeletnyi mélységbe.
akkor ragadta meg a grabancomat (mennyire szerettem volna már valamilyenakármilyen összefüggésben leírni ezt a kifejezést) és visszatartott.
egy gesztenye volt, értelmes arcú vadgesztenye, tökéletes humorral.
miután visszahúzott az erkélyre hosszan beszélgettünk, és közben az jutott eszembe, hogy a vadgesztenyének tulajdonképpen nincs is keze, szája sem, izmai még kevésbé.
de mégis, megmentett,
mert bízni tudtam benne.


ÁCIÓ!

CIÓ!

két teljes órán keresztül úgy volt, hogy nincs meg a vízumom, mert elveszett az útlevél, amibe van. aztán kiderült, hogy azt az útlevelet, amibe a vízum van, anyuéknál hagytam, hogy ne veszítsem el.


IÓ!

szerelmesoptimista fohászokat mormolok, próbálom elfelejteni, hogy őrült vagyok és egyben megtalálni a megoldást. a változás jó, úgyhogy változtatok.

Ó!

romákkal fekszünk és kelünk (nem, nem úgy). azzal foglalkozom, amit szeretek, ugyan sok ez a munka, de én vagyok a mátrixból az a csávó, aki ül a monitor előtt, reggel nyolc és este nyolc közötti műszakot vállaltam, és élvezem, hogy látom mi van a számok mögött.

és holnaptól visszaszámlálás, és még az itthoni blogcomingout (mert eddig valahogy nem került szóba, hogy ez a blog van, de csütörtökön igen) sem gátol meg abban, hogy leírjam mennyire jó lesz odaát.
kivéve persze, ha egyikünknek a második napon begyullad a foga. ugye.


!

összebarátkoztam az erkélyen egy hangyával. legutóbb a bölcsiben volt ilyen, amikor utáltam aludni és összeszedtem két hangyát a földről (hogy került a bölcsöde padlójára hangya?), aztán az ágyamban versenyfutást játszattam velük. általában orsinak neveztem el az egyiket, mert úgy hívták a baratnőmet a bölcsiben.
az orsit (az igazit, nem a hangyát) aztán egyszer csak a nagypapája tarkón lőtte és meghalt. fekete zászló volt a bölcsi kapuján, meg egy cetli amiről apu felolvasta nekem, hogy mikor lesz a temetés. megőrült a nagypapa, lelődözte a családját, aztán magával is végzett. sokáig nem tudtam mit jelent az hogy tarkó, orsival együtt ez jutott eszembe arról a hangyáról. meg az, hogy az orsiról tulajdonképpen semmilyen emlékem nincs, csak az, hogy ott az a fekete zászló és hogy szomorú vagyok amiatt, hogy nem jön többet.

a Patkó Bandiban töltöttem a gimnazista éveim javát, a Patkó Bandiban hánytam sokszor a vécében, a Patkó Bandiban, ahol most is ugyanaz a Pisti szolgálja ki a gimiseket, mint aki tíz évvel ezelőtt minket. meghatódtam ma a kocsmában.

hagynak egy üzenetet a telefonomon, hogy kell a vérem, A pozitív kell, úgyhogy menjek.
úgyhogy megyek is, levesznek egy csomót és egészséges fiatal nőnek mondanak.
összekacsintós ez a vérbiznisz, "már vártunk" üdvözölnek, de azért az aidsre meg a hány partnerre többször is rákérdeznek. vajon mindenkitől?
jól érzem magam, "most már lehet pumpálni", mondja a lány miután beszúrta a tűt és én pumpálok meg vigyorgok mert úgy érzem jót teszek, és ráadásul a pumpa a kedvenc szavam.