Galadreal

Brutal tünde

szerda, október 31

nem tudom, ki hogy csomagol, de én a kanapéra hurcolom a ruhákat. utazáshoz mindig a kedvenceimet viszem, és most azt vettem észre, hogy a kedvenceim feketék. fekete cipő, fekete pulcsi felett fekete kabát, fekete sál és sapka, az utóbbin legalább a Halo 3 felirat kék. megdöbbentem. azt hittem, rózsaszín vagyok, erre kiderült, hogy decens fekete. szia berlin, jön egy fekete.

vasárnap, október 28

óriási autó. victoria beckham vagyok, kivéve, hogy nem tudok előkelően ülni, feszengek, mert a bőrülés hideg a lábamnak. a taxis hatvanas, az a fajta, aki hátranyúl kinyitni az ajtót (victoria beckham vagyok!), és nyakkendőt húz a munkához. megválogatja a kifejezéseket, ízesen beszél, de művi ízesen. kicsit udvarol, azzal az ártatlan, ám kellőképp gyomorforgató: 'ez itt egy ropogós kicsike' fajtával.

- és kiskezitcsókolom, milyen hangverseny lesz ma ezen a 38 hajón?
- péterfy bori énekesnő lép fel, aki valójában színésznő.
- ááá. nagyon érdekes. rendkívül népszerű ez a 38 hajó. a szervezők változatos és izgalmas programokkal örvendeztetik meg a közönséget.

előrenézek, hogy vajon az a38 prospektusából olvas-e, de nem. a munkámra tereli a szót.


- néha én is rákattintok erre az internetre. de veszélyes dolog ám az, csókolom.
- miért gondolja, hogy veszélyes?
- odaragaszt. egyet kettőt kattintok, aztán el is telt három óra.
- vigyázni kell, én például függő vagyok.
- aztán jól kell tudni szelektálni a sok sok forrásból, csókolom. nem nehéz az egy magafajta ifjú hölgynek?
- igyekszem kitanulni, mire kell figyelni és másokat mi érdekel.
- nem is gondoltam, hogy évek tapasztalata áll e kis hölgy mögött. ne haragudjon már meg, hogy ezt mondom, de magának babafeje van, csókolom.

kiszállok.
a koncerten lejátszák a finn zenekartól a feldolgozásszámot, amit én juttattam a zenekar egy tagjának, arról a cd-ről, amit tavaly ilyenkor a legkisebb turkui lemezboltban a legelvetemültebb fejű eladótól vettem azzal a technikával, hogy adja a kedvenc lemezét. példák nélküli este.

csütörtök, október 25

japán és kínai, elmentek...
egy paprika és egy paradicsom megy a sínen...
két lufi megy a bevásárlóközpontban...
hey Ray, pál a szád! De nem is pál!...
nyuszika előretolakodik a cukrászdánál...
agresszív kismalac a pályaudvaron a pénztárnál...

vasárnap, október 14

megszerezni valamit ingyen, nem teljesen egyenes úton, ravaszságodat és rátermettségedet kihasználva. csodálatosnak tartom, hogy a faszolni kifejezés visszatért az alkalmazott magyar nyelvbe. legutóbb a magyar music tv unalmas, ám zártkörű és ingyenpiás partiján használta filozófus ismerősöm a vodkagyömbérem forrását firtatva, de két perce az újságba szerkesztett illusztráció válogatásakor is elhangzott. nem ismerem a pontos etimológiáját, de családi tippünk szerint a monarchia hadseregének idejéből származó katonai szleng, ami véletlenül sem a férfiak nemiszervére utal, sokkal inkább a facilitás kifejezésből ered.

faszol ts és tn ige 1. ts kat rég felvételez 2. tn biz szidást, verést kap. (magyar értelmező kéziszótár)

csütörtök, október 11

Nevermindernél találtam, pedig már a Marcieknal is lattam. Ez az enyém: 27 ország, vagyis a világ összes országának 12 százaléka. Itt a tool a színezéshez.

hétfő, október 8

a tesóm aszondja (csak néhány perccel azelőtt, hogy a gyanúsan jól viselkedő gyereke tetőtől talpig lehányja csokimousse-szal kevert rakottkáposztával), hogy az általános iskolai osztálytalálkozóján a két, osztálymenője fiú áradozott rólam, hogy láttak és hogy csak na. a két menő fiú az általánosban bosszúságom talán legnagyobb forrása volt, ugyanis akkoriban nem áradoztak rólam, hanem lenéztek és utálkoztak, mert
- kicsi vagyok, mégis állandóan a nővérem (és így mint osztálytársak, az ő) nyomukban járok,
- nagy a szám,
- nagy a szám, pedig nincs mire,
- vagánykodom,
- vagánykodom, pedig nincs mire.

aztán az egyik menő azt is elmesélte tesómnak (aki a gyanúsan jól viselkedő gyereke hányásának nagy részét meglepően rutinos mozdulattal képes a tenyerébe gyűjteni), hogy én a hondvédségi üdülőben hosszadalmas alkudozás után megvásároltam tőle a depeche mode-os pulóverét, amit éppen viselt. erre egyáltalán nem emlékszem.

szombat, október 6

.éá-ŰÁ_.ém,n ,>;>*;mnbvcbnm,>jhgfvbn m,.jhnb m,jhnvb m,jhnb ;>*…éá;;mnbvcbnjm.é-Á.;bnmkl,é.nbjm,. m

ez annak a word dokumentumnak a tartalma, ami nyitva volt éppen a gépemen, amikor szalvétával elkezdtem odacsöppent mangócsatnit törölgetni a billentyűzetről.

péntek, október 5

a szerencse lánya vagyok: van az a körülbelül ötvenforintosnyi terület az arcon, amit ha könyökkel nagy erővel megütnek, még éppen nem lesz monokli (attól hajszállal lejjebb), még éppen nem szakítja fel a szájat (attól hajszállal feljebb), még éppen nem tör orrot (attól hajszállal balra) és valami érthetetlen okból kifolyólag kék sem lesz, csak iszonyatosan fáj. kezdődik a bajnokság.

kedd, október 2

nem tudom, melyik az a betegség, amikor az ember kifejezéseket téveszt, de nekem olyan van. agydaganatra gyanakszom. például anyunak vasárnap tisztán és érthetően azt mondtam, vigyázz, ott egy narancs, pedig csak egy darázs volt.