óriási autó. victoria beckham vagyok, kivéve, hogy nem tudok előkelően ülni, feszengek, mert a bőrülés hideg a lábamnak. a taxis hatvanas, az a fajta, aki hátranyúl kinyitni az ajtót (victoria beckham vagyok!), és nyakkendőt húz a munkához. megválogatja a kifejezéseket, ízesen beszél, de művi ízesen. kicsit udvarol, azzal az ártatlan, ám kellőképp gyomorforgató: 'ez itt egy ropogós kicsike' fajtával.

- és kiskezitcsókolom, milyen hangverseny lesz ma ezen a 38 hajón?
- péterfy bori énekesnő lép fel, aki valójában színésznő.
- ááá. nagyon érdekes. rendkívül népszerű ez a 38 hajó. a szervezők változatos és izgalmas programokkal örvendeztetik meg a közönséget.

előrenézek, hogy vajon az a38 prospektusából olvas-e, de nem. a munkámra tereli a szót.


- néha én is rákattintok erre az internetre. de veszélyes dolog ám az, csókolom.
- miért gondolja, hogy veszélyes?
- odaragaszt. egyet kettőt kattintok, aztán el is telt három óra.
- vigyázni kell, én például függő vagyok.
- aztán jól kell tudni szelektálni a sok sok forrásból, csókolom. nem nehéz az egy magafajta ifjú hölgynek?
- igyekszem kitanulni, mire kell figyelni és másokat mi érdekel.
- nem is gondoltam, hogy évek tapasztalata áll e kis hölgy mögött. ne haragudjon már meg, hogy ezt mondom, de magának babafeje van, csókolom.

kiszállok.
a koncerten lejátszák a finn zenekartól a feldolgozásszámot, amit én juttattam a zenekar egy tagjának, arról a cd-ről, amit tavaly ilyenkor a legkisebb turkui lemezboltban a legelvetemültebb fejű eladótól vettem azzal a technikával, hogy adja a kedvenc lemezét. példák nélküli este.