romákkal fekszünk és kelünk (nem, nem úgy). azzal foglalkozom, amit szeretek, ugyan sok ez a munka, de én vagyok a mátrixból az a csávó, aki ül a monitor előtt, reggel nyolc és este nyolc közötti műszakot vállaltam, és élvezem, hogy látom mi van a számok mögött.

és holnaptól visszaszámlálás, és még az itthoni blogcomingout (mert eddig valahogy nem került szóba, hogy ez a blog van, de csütörtökön igen) sem gátol meg abban, hogy leírjam mennyire jó lesz odaát.
kivéve persze, ha egyikünknek a második napon begyullad a foga. ugye.


!