végülis abban maradunk, hogy jobb, ha a zombiölős játékot nem nézi, mégiscsak másfél éves, a tévé meg hatalmas felület, zombiagyak placcsannak benne gépfegyverek nyomán. szeretem. így amíg anyja és apja az első pályán gyilkolnak, kézen fogjuk egymást, a fürdőszobába igyekszünk. egy gumikacsával próbálom lekenyerezni, de a gumikacsa nem válik be, úgyhogy a mosógépre ültetem és az ölébe állítom a sminkfelszereléses tárolót. a vörös rúzsom tartója is vörös, azt választja, úgyhogy kitekerem, kikenem a szám, az övé meg tátva marad. kicsit teszek az ő ajkára is, aztán megnézzük magunkat a tükörben és szépek vagyunk.

amikor az anyukája meg én voltunk egészen kicsik - de még mindig sokkal nagyobbak, mint ő most -, kifestettük a fejünket az egyik nagynéni összes sminkfelszerelésével, az a nagynéni nagyon mérges volt akkor és csípős krémmel szedte le az arcunkról.

a puha szőr púderecset a második, amit kiválaszt, kirázogatom belőle a bronzpírt és megsimogatom vele az orrát. kuncog, aztán a kezébe fogja az ecsetet és egészen finom mozdulattal simogatni kezd, cirógat.

a szobában a zombiölő szülők hangos üvöltéssel loccsantanak, mi csak egymásra figyelünk.