Galadreal

Brutal tünde

csütörtök, május 3

A Szajna-parton ulok. A lepcson. Kicsit zavar a hugyszag, de rendkivul jol erzem magam. A folyos varos, ahol amugy lakom, sosem valtja ki belolem a folyoparti, hugyszagu lepcson uldogeles vagyat. Az iment, amikor meg nem a hugyszagu lepcson ultem, hanem setalgattam a folyoparton, szembejott egy szepjarasu ferfi. Lassan lepett, hosszuakat es a vallat egeszen kicsit mozditotta, de hatarozozzan es minden lepesnel. 8korul volt, az oldalrol jovo feny ugy vetett ram arnyekot, hogy sokaig tudtam gyakorolni a jarast, neztem az arnyekomat es ellenoriztem, jo-e mar. mostanra en is szepjarasu ferfi vagyok.

tegnap pedig beleszerettem egy szoborba, furcsa dolgokat hoz ki belolem ez a varos. a szobor fekete bronz, 50koruli munkast abrazol, amint eppen felturi az ingujjat. egyetlen pillanatot mutat a szobor, tokeletes, mozgalmas aprolekossaggal. haromszor fenykepeztem le, hogy meglegyen, ha ra akarok nezni, aztan kiirtam egy papirra: "naturalizmus, Jules Dalou".

most a Szajna-parton ulok a hugyszagban, kavezom es az RER-menetrend hatuljara irok, a taskambol elokotort elenk ezust tintaval, hogy aztan a blogba masolhassam ezt es igazi, mitortentvelemma-blogger legyek.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal