a döntőben robbant szét az erem, az izraeliek ellen, a jobb csuklómon, belül. furcsa érzés. először gyűlik a vér, a göb kidudorodik vagy két centire, később pukkan egyet, melegség tölt el, aztán féltenyérnyi kékség marad. a testem háborús időkre emlékeztet, az a szerencsém, hogy ma dublinban vacsorázok egy testsérüléseket javító wellnessközpontban. rámbíztak egy ajándékot, amit vinnem kell: egy hajlított fémbicikli, illetve egy nagy adag túrórudi, mindez egy sonka nevű ír számára. a sonka nevű ír az imént telefonon arról tájékoztatott, nem biztos, hogy kiér tízre a reptérre, mert egy vak apácával van programja, akit biciklizni tanít. azt mondja, nem biztos, hogy végez addigra.
2 megjegyzés:
Te aztán tudsz élni, tündibündi :-)
epp ezen gondolkodtam. en aztan tudok elni. de most bocs, nincs idom rad, sietek golfozni.
Megjegyzés küldése
Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]
<< Főoldal