- hát én ilyet még nem láttam, hogy egy nő motorozik.
ránézek. hatvanas, fejtetőre simított ősz haj copfban, tekintélyes pocak, elöl hiányos fogsor, mosolygós szem, kopottas öltözet.
- nem látott még? pedig vagyunk. egyre többen.
- jól van, örülök én ennek, egyenjogúságnak hívják. - megbillen álltában, felé nyúlok, de csak inog, nem dől el.
- úgy is van. minden jót. - indítok.
- na és a kisebb hibákat, azt tudsz-e javítani?
- tudok, persze. - hazudom, kihúzom magam, hogy szerelősnek tűnjek, és kettő nagyot bőgetek, ahogy a macskakövön nekiindulok.