Galadreal

Brutal tünde

szerda, január 24

terrorizál ez a virág. sok vizet neki, mondta apám, átnyújtotta, és éreztem ennek igazán rossz vége lesz. szem elé helyeztem, a konyhába, szokatlan lelkiismeretességgel itattam reggeli kávézáskor, esti akármicsináláskor, olykor még napközben sem kíméltem. a virág viszont terrorizál. hányavetien lehajtja egyik levelét, sőt, egy különösen kegyetlen esetben mindet kókaszotta. demonstrál, nyomaszt, jól megmondja mi kell neki. én meg aztán jó alany vagyok a terrorra, mélyre leszívom a feszültséget, beiszom, csakúgy, mint ő a vizet. ma például van vize, mégis lelankasztja a szárnyát. bocsánat, szárát. ja nem, szarát. ugyan már, szomját.

tegnap meg torkon vágott az a nagydarab ellenfél könyékkel, a hangom is elment, a könnyem is kicsordult, de nem baj. jövő kedden úgyis kitépem szabad kézzel a szívét.

7 megjegyzés:

Időpont: 8:49 de. , Anonymous Névtelen írta...

Azért az ember fontosabb, nem a virág!

 
Időpont: 12:02 du. , Anonymous galadreal írta...

nem, az apukam viraga fontosabb!

 
Időpont: 2:18 du. , Anonymous Névtelen írta...

Köszönöm, ez jól esett. Netuddki

 
Időpont: 1:58 du. , Blogger moszad írta...

nem teljesen erről szól ez a poszt, de csinálhatnánk egy apu-kultuszt, nem?
mindig csak a köcsög, a gyerekmolesztáló, az alkoholista, a feleségverő, az elvált apák kerülnek terítékre, a jó apákról meg alig hallani. én akár szobrot emelnék a magaménak :)

 
Időpont: 5:40 du. , Anonymous galadreal írta...

hat en is a sajatomnak, az tuti.

 
Időpont: 3:12 du. , Anonymous Pándi írta...

Én például nagyon jó apa vagyok.

 
Időpont: 4:39 du. , Anonymous galadreal írta...

draga pandi, akkor neked is szivesen emelek szobrot.

 

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

A bejegyzésre mutató linkek:

Link létrehozása

<< Főoldal