sötét ez az erdő, kacskaringós az út, gombákon taposok, átbucskázok egy rönkön. a földre zuhanok és egy tányérnyi mohadarabba fúródik az orrom. miközben mélyen beszívom a pinceszagot, átlósan észreveszek valami fényt, kékes, fehéres, tetszik nekem. hív és én megyek is, átszaladok valami ösvényfélén, átugrok egy vaddisznó-gyereken, gyors vagyok, a hajam a testem után lobog, már csak néhány méter és kiérek a tisztásra. törökülésbe görnyedek középen, a zsebembe túrok, előveszem a csokiskekszet, és morzsázva ugyan, de magamba tömöm az egészet.