múlt szombaton gyalog mentem otthonról a cafe körbe, kicsit fújt a szél, de éppen csak, kicsit sütött a nap, de nem bántóan, és amikor az alagút előtt, a mészáros és az attila utca kereszteződésében lévő hentes ablakában megláttam egy fiút sült kolbászt enni zsemlével, kicsikét bőgni kezdtem a boldogságtól.

aztán átgyalogoltam a szmogtól bűzlő alagúton, majd ahelyett, hogy a csodás időben átsétáltam volna a duna felett is, buszra szálltam, mentem egy megállót a hídon, utána leszálltam és gyalog folytattam. értelmetlennek tűnő pillanatok.