anya tavaly dvd-lejátszót nyert karácsonykor, idén egy hatalmas élő halat, akit fejbe kellett kólintani, és a kati vitte haza, mert anya fél a haltól. ezért sose ettünk karácsonykor halat, anyu nem mer hozzáérni, apu szerint meg túl munkás a sok szálkát kiválogatni belőle.

anyuéknál már tegnap díszítettünk, aztán játszottunk activityt.

megint annyira röhögtünk, mint gyerekkoromban, az a fajta röhögés, amikor kábé egy teljes percre elakad a lélegzetem, és bár szeretnék én levegőt venni, csak nézem anyut, ahogy hülyéskedik, és nem tudok. ráadásul már ő is annyira röhög, hogy elakad a lélegzete, a nővérem már réges rég nem kap levegőt, már apu sem, könnyezik mindenki, lefolyik a szemfestékem az államig, fuldoklom, ha valaki most lépne be, azt hinné, hogy sírunk, pedig csak hasonlóképp röhögünk mind a négyen.

mindezt azért, mert anyu elmutogatta, hogy ködszitálás.