van olyan szöveg, ami megírja magát, benne van az ujjaimban, egyszerűen csak ki kell gépelni, le kell ülni, ami fárasztó kötelesség, és odatenni egy billenytűzetre az ujjakat had írjanak, és arra gondolni közben, hogy milyen jó lenne, ha a kávéiváshoz nem kellene kéz, mert most ez a kettő ami van, lefoglalja magát az írással, és én meg nem tudok kortyolni.

szóval a szöveg nem egy olyan dolog, amit én akarok írni, vagy amit befolyásolni tudok, a szöveg az van, aztán vagy hagyom kijönni vagy nem. emiatt a szövegnek az a tulajdonsága is megvan, hogy ha nem akar kijönni, bennmarad.

bennmaradsz most te is, te szöveg, pedig azért kapom a fizetésem, hogy kigyere!