aggódom. beképzelek egy rémtörténetet, aztán beleképzelem magam a rémtörténet-szituációba és elgondolom hogyan viselkedek.
hűvös lennék (sosem vagyok), hideg fejjel halkan beszélnék (vörösen szokásom kiáltani), egy könnycsepp sem hagyná el a szemem (mindig sírok. úgy értem mindig mindig. értelmetlen, a síráshoz egyáltalán nem kapcsolódó helyzetekben is), kitárnám az ajtót, kitessékelném a gonoszt és rázárnám (félős vagyok). hátat fordítanék a bezárt ajtónak, nagyon lassan csúsznék guggolásba (jó tesz a combfeszítő és hajlító izomnak is), megállna az idő és kitudja mikor - egyet, de tényleg csak egyetlenegyet - sóhajtanék.
amúgy nekem eznagyon tetszik.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]
<< Főoldal