vihogtam reggel, amikor meg kellett mondani, hogy jó-e a fal színe, vihogtam, amikor a gyönyörű marokkói zenész üldögélt mellettem, vihogtam, amikor megvásároltuk a parkettát, vihogtam akkor is, amikor nem fért bele abba a nagy autóba, vihogtam, mert annyi volt a dolgom ma, hogy különféle áruházakban nézelődjek, és pénzt költsek. most várom a vihogós csajokat, hogy vihogósbebaszós csajbulit tartsunk.