szürreális este után taxiba be, fej lehajt, külvilág kizár.
taxis balról. kazettáért nyúl.
megtaláltam ezt a kazettát. fenomenális, hogy milyen tiszta hangja van.

(nem létezem,
ne vegyél észre,
kicsi vagyok,
egészen kicsi,
nem látsz,
nincs utasod,
fantom vagyok,
kérlek,
kérlek,
ne beszélj hozzám.)

fenomenális, hogy milyen tiszta hangja van.

(oldalrabiccentek, sandítok, suttogok)

mér, ki ez?

hát ki lenne? a harangozó teri. nem ám egy dopeman, aki kiáll aztán mondja. hallgassa ezt a hangot

(a maximum feletti értékre tekeri.
lehúzza az ablakokat.
összehúzom a kabátom.
dúdol.
a sálamba fúrom az orrom.
énekel.
megkísérlek egészen kicsi lenni.
harangozó teri tovább üvölt, hogy egyetlen egy kell nekem, csak egyetlen egy.
a taxis hangosan énekel.
tördelem az ujjaimat.
a tizenhatévesek az éjszakai megállójában értetlenül bámulnak bele a taxiba.
kapargatom az ujjamon a körömlakkot.
egy váratlan pillanatban rájövök, hogy tér-idő alagútba kerültem.
kínos és idegesítő vihogásba kezdek.
kínosan és idegesítően vihogok, de nem bírom abbahagyni.
kínosan és idegesítően vihogok, de nem bírom abbahagyni.
kínosan és idegesítően vihogok, de nem bírom abbahagyni.
kínosan és idegesítően vihogok, de nem bírom abbahagyni.
kínosan és idegesítően vihogok, de nem bírom abbahagyni.
abba bírom hagyni.)

fenomenális, hogy milyen tiszta hangja van. figyelje.

busás borravalót adok.