Galadreal

Brutal tünde

vasárnap, október 31

az utóbbi három nap reggelig buliztam. mert jó bulizni? mert jó ugyanazokat az arcokat látni, ugyanazokon a helyeken? mert jó köszöngetni, mert jó felületes beszélgetéseket folytatni? egyformák vagyunk, egyívásúak, egyszerre bólogatunk a zenére, ugyanazt a cigit szívjuk, egyenredbullt iszunk. tudjuk, hogy ő vele dug, de az meg annak a csajnak lett a csaja, ő viszont kevésbé szereti már, mint a múltkor, ezért a biztonság kedvéért lefeküdt amazzal, aki hátulról szereti és hangosan üvölt közben, és terhes is lett, de nem tartja meg, kinyírja, de ne, ezt ne mondd el senkinek, inkább arról beszéljünk, hogy ezek itt ketten szerelmesek, képzeld el, igazából, ja, kurvára furcsa, de mégis.
és azt tudtad, hogy ő nem vállal több szereplést, és azt, hogy az meg minden tanítványával kikezd, hernyós lett, tényleg, mondjuk látszik is rajta, azok ketten meg most mennek ki, jaj de kár, hogy nem írhatjuk meg az újságban. inkább csocsózzunk, de az meg rohadt unalmas, de mit lehet itt még csinálni? lehet ülni például, lehet nézni, de azért ne feltűnően, beszélni nem lehet, mert üvölt a zene, levegőt nem kapunk a füst és a festékszag miatt, nézzünk, nézzünk, nézzünk egymásra és kacsintsunk össze, mert egy vérből valók vagyunk.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

A bejegyzésre mutató linkek:

Link létrehozása

<< Főoldal