Galadreal

Brutal tünde

szombat, október 23

akarsz-e játszani? éppen tizenhárom éves volt, és emlékezett, hogy valamelyik versben benne van ez a sor, és fel akart vágni, de nem sikerült, mert az andrea sem emlékezett a versre. neki csak az járt a fejében, öntudatos tizenhároméves csajként, hogy mi a fasznak kell a huszonegyedik században, élőszóban használni azt, hogy '-e', és máris kurvára idegesítette ez a fiú, különben is tök kajla, és nem hagyja, hogy a nyolcadikos Lacival beszélgessen, pedig a Laci itt áll előtte, két lépésre, ráadásul megy a November Rain, ami ugyan őskori lelet, de azért szeretik az osztályban, össze szoktak kapaszkodni rá, mindenki fogja a mellette lévő vállát, és akkor mindenki érzi az osztályközösséget, hogy az jó, és már nem tart sokáig, mert mindjárt ballagunk.

magátólértetődőségek ezek, amit elsőtől nyolcadikig nem is gondol el az ember, csak utána, hogy van olyan organikus jó, amikor eszébe se jut, hogy mennyire az, csak éli, a kérdőjelek csak a mindennapi faszságok szintjén kerülnek elő, hogy a föcidoga kérdéseket ma ki lopja el a szertárból, az ida vagy a brúnó, és akkor ezen mindenki összeveszik, de csak a gimiben fog rájönni, hogy valójában ez semmiség. hogy minden faszságával együtt milyen iszonyatosan jó volt általános iskolásnak lenni.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal