pucérbetegség a kór a neve, ami miatt soha nem vehetett fel ruhát. ha megtette volna, akkor először egészen apró lila pöttyök keletkeztek volna a bőrén, amik aztán minden ruhában töltött perc után fokozatosan rózsaszínedtek volna és fokozatosan nagyobbodtak volna és végül a pöttyökön apró fogak nőttek volna és megették volna őt. ezért aztán pucér volt mindig, pucéran mosogatott, pucéran végezte el a szociológiát, pucéran járt be a szerkesztőségbe, ahol dolgozott és pucéran szerelmeskedett. na jó, végülis ezzel többen vagyunk így.

nem volt emiatt szomorú, a bőre bírta a hideget, meleget is, és mivel különösen érzékeny volt, minden fuvallatot, minden csepp esőt jóleső borzongással nyugtázott. tegnap halt meg, a hajnali órákban. éjfél körül még találkoztam vele a sajtósátornál, karikás volt a szeme, nyálcsík volt a szája szegletében és az alkarján megláttam a lila pöttyöket.

a szigetes karszalag lett a veszte.