sétálgattam a népligetben, amikor a hajtincsem belegabalyodott egy faágba. próbálgattam egy darabig, csavartam a nyakam, fordítottam a fejem, meresztettem a szemem, de nem sikerült kihúzni.
éppen egy évig maradtam így.
pár hónapig rettenetesen zavart a szorult hajtincs, de aztán apránként berendezkedtem a népligetes életemre. a szeretteim könyveket hoztak, éjszakára pokrócot és minden nap kaptam a helyi melegkurváktól finom teát és kiflit is.

az utóbbi hetekben kiderült, hogy még mindig ugyanott élek, üldögélek a fa mellett, olvasok és írkálok egy nagy füzetbe és valójában én szorítom görcsösen a hajszálakat a fára. gondosan ügyelek rá, hogy ne kanyarodjon le és ne lazuljon a szorítás.